Szénhidrátok, a reggeli lekvároskenyér és a puffadás
A szénhidrátok a régi szemlélet szerint sem okoznak epehólyag- összehúzódást, azaz – szakmai megfogalmazásban – nem váltják ki a cholecystokinin fölszabadulását, és így nem nyitják ki az emésztônedveknek szabad elfolyást biztosító vezeték közös záróizmát sem. Ennek következtében a zömmel szénhidrátból álló ételek csupán a nyálenzim rövid ideig tartó hatására csak elenyészô mértékben emésztôdnek, nagyrészük erjedésnek indul a belekben, nagymérvu gázképzôdés kíséretében.
Miután meglepôen nagynak bizonyult azoknak a száma, akiknek reggelije lekváros kenyérbôl és egy csésze innivalóból áll, ezért megvizsgáltuk ennek hatását.
A 11. ábra két (kör)szelet kenyérbôl és nagymennyiségu, 20 dkg(!) baracklekvárból, valamint egy csésze teából álló reggeli elfogyasztását követô változásokat mutatja az ugyanaznap vizsgált három személynél. A „standard személy”-nél (piros vonal) az elsô órában nem húzódik össze az epehólyag, s késôbb sem változik lényegesen a térfogat – a továbbiakban kéretik ilyenkor mindig hozzágondolni, hogy nem szabadul föl elég cholecystokinin, és alig nyílik ki az epe-hasnyálmirigy vezeték közös záróizma, aminek következtében nagyon kevés emésztônedv jut ki a nyombélbe! A másik két vizsgáltnál – a jóval kisebb testsúlyú és alacsonyabb termetu nôknél – (kék, ill. zöld vonal) bekövetkezik kismértéku, ingadozó, de nem kielégítô mértéku térfogatcsökkenés (itt is kérem – a továbbiakban is mindig – hozzágondolni a következményes folyamatokat, leginkább a kismértékben, megszakításokkal és rövid ideig ürülô emésztôenzimeket). Mivel azonban egy-másfél óra múltán egyre fokozódó panaszok léptek föl, ennek enyhítésére mindhárman egy-egy citrom levébôl készült limonádét is ittak (ismételten is), mire a kellemetlenségek enyhülni kezdtek.
Mindhárman különbözô mérvu gyomorégést, émelygést, fejfájást és nagymértéku puffadást jeleztek (utóbbi panaszt az ultrahang-vizsgálat alátámasztotta), és a gyomorban még bôségesen volt az elfogyasztott ételbôl a reggeli után négy órával is, annak ellenére, hogy az erôsen savanyú limonádé ra, ha lassan is, de megindult a pangó, ingamozgást végzô (azaz kínlódó) gyomor ürülése.
Általában persze nem ennyi szénhidrátot esznek reggelire, hanem jóval kevesebbet, bekapnak egy-két kiflit, s isznak mellé egy bögre tejet, teát vagy zabpehely pótolja a kenyérféleséget. Még a hozzá evett kevéske fölvágott vagy sajt sem elegendô az emésztôrendszeri muködések jó beindításához. De nem a lekvárral, mézzel, zabpehellyel vagy müzlivel van a baj, hanem azzal, hogy a reggeli helyett eszik ahelyett, hogy utána ennék – ha már valaki annyira szereti vagy valamiért ragaszkodik hozzá.
Elsôsorban arra gondolok itt, hogy csodákat tevô hatásáról olvasni vagy hallani itt-ott. (Kérdés persze, hogy egy kiadós reggeli után jólesik-e még a müzli vagy a korpa.)