A savanyu hatása
Már többször említésre került, hogy a gyomor normális muködése során csak a kellôen savanyú ételpépet üríti ki aránylag gyors ütemben. Az egyes ételek eltérô mértékben váltják ki a gyomorsósav termelôdését, miközben izgató hatásuk révén a gyomornedv mennyisége nôhet úgy, hogy benne a savkoncentráció alacsony. Azaz röntgen- vagy ultrahang vizsgálat során észlelhetô nagyobb mennyiségu gyomornedv csak nagyon ritkán jelent fokozott savtermelést! Bôséges mennyiségu gyomornedvet gyakorta látni üres gyomorra elfogyasztott rostok hatására – alma esetében leginkább –, de mert nem eléggé „savas”, ezért az ilyenkor (nyelôcsôben, garatban) föllépô gyomorégés, „savérzés” hátterében az ürülés zavara miatt bekövetkezô, a természetessel ellentétes irányú, a nyelôcsô felé haladó mozgás, az antiperisztaltika áll.
A teljesen savhiányos gyomor mozgása is rendellenes és fölléphet antiperisztaltika, ami szintén gyomorégést vált ki, de ilyenkor folyamatosan fönnálló hasmenés társul a beteg állapothoz, amit egyébként savanyú itallal gyorsan rendezni vagy legalábbis lényegesen javítani lehet.
Szükséges tehát – fôleg nagy szénhidráttartalmú vagy nagyon zsíros-olajos étkezés esetén – a gyomor muködését segíteni savanyúsággal vagy minél savanyúbb italokkal (limonádé, citromos tea stb.). S mivel pl. buktához, fánkhoz, palacsintához, grízes tésztához vagy túrós csuszához nem szokás savanyúságot enni, ilyenkor a savanyú italok jutnak szerephez.
A savanyúság rosttartalma és ezért nagyobb tömege miatt nemcsak a jóllakottság érzését növeli, hanem a nagyobb felület az emésztést is segíti, ugyanakkor a bélmuködésre is jótékony hatást fejt ki. De ehhez mennyiséget kell enni, azaz nem elegendô néhány salátalevél, néhány karika uborka vagy cékla vagy egy-két darab csemegeuborka (ráadásul utóbbi sosem eléggé savanyú).
A kompótok csupán rosttartalmuknál fogva elônyösek, hiszen többnyire túlságosan édesek, de hozzácsavarva bôséggel citromlevet „savanyúságként” is használhatók, miközben pikánssá is válnak.
Az almaecet (vagy bármely más ecet) divatja is a gyomormuködés serkentése révén tudott hódítani, mint ahogy Európában is gyorsan a legkedveltebbé vált „édes-savanyú” kínai étel. Kevesebb panaszt, kisebb puffadást okoz a savanyú szárazbab- vagy lencsefôzelék is, s ha ezt sok tejföllel (vagy habarással) készítjük, szinte nem is lép föl gázképzôdés.
A savanyu étel egyben diétás is! Beleértve ebbe a töltött káposztát is, melynek savanyusága mellett a zsírossága méginkább segíti „diétás” hatását, hiszen nemcsak a gyomor, hanem egyúttal a máj-epe rendszer muködését is serkenti.
A zöldségek (elôzetes) sózása – a só nedv(ki)szívó hatása révén – kiszabadítja a sejtekbôl a bennük lévô aktív anyagokat, tehát jobban hasznosíthatók azok, melyek az eresztett lében találhatók (savanyú káposzta leve, uborka, retek, tök stb. leve), tehát ne öntsük el!