Veszélyes krumplit enni?

Dr Hummel Zoltán a "Miért veszélyes krumplit enni?" cimü cikkében (https://drhummel.hu/2015/02/24/miert-veszelyes-krumplit-enni/) arról ir, hogy megtalálta a tartós gyulladások, betegségek "beindítóját". Irományának lényege, hogy az inzulinfokozó ételek fogyasztásától óvakodni kell, mert a tartósan magas inzulinszint nyomán kialakulható gyulladások betegséggé válnak.
Én kétségbevonom hogy indokolt volna a burgonya fogyasztásáról lemondani! Ennek miértjét igyekszem megvilágítani és alátámasztani is az alábbiakban.
(A dr. Hummel blogjáról vett idézetekről készitett képek megtekinthetők a "Melléklet" manüpont alatt.)
Továbbolvasás előtt érdemes áttanulmányozni Hummel ur cikkét: https://drhummel.hu/2015/02/24/miert-veszelyes-krumplit-enni/



Előljáróban... Bárki aki lebeszélni igyekszik a hagyományos ételeinkről, az nem a jót szolgálja. Ez a legfőbb mondanivalója a következő oldalakon elkövetett, alapos és éppenezért nem rövid irományaimnak.
Ugyanakkor, leszögezem, hogy én nem akarok senkit, sem Hummel doktor ellen, sempedig a találmánya a mikrorostos gél ellen hangolni! Kritikus hangvételü irományaimmal csupán arra szeretnék rávilágítani, hogy a jó ételekről való lebeszélés káros. S noha nem mindenben értünk egyet, de a doktor urat tisztelem, nagyratartom!



A legújabb mumus...

Folyamatosan föl-fölröppennek rosszhirek a krumpliról, amivel valakik azt sugallják hogy a krumpli nem jó étek.
Ugy tünik hogy a jó ételekről való lebeszélés folyik. Nem ma kezdődött és nem is csak nálunk, hanem mindenütt a világban.

A következő "hir" 2002-ből való.
Ez áll a TIME Magazin 2002. januári számában:

„A napjainkban még vitatott új elmélet szerint, a többnyire túlsúlyos és ülőmunkát folytató, nagymennyiségben burgonyát fogyasztó lakosság körében, főként az USA-ban, a burgonyának tulajdonitják a szivmegbetegedésekben és a cukorbajban szenvedők számának riasztó mértékben való megnövekedését.”

Hogy a csudába lehetséges az, hogy csak mostanában öltött "riasztó mértéket a szivmegbetegedésekben és a cukorbajban szenvedők számának a megnövekedése?" Miért nem korábban, mondjuk ugy 7000 évvel ezelőtt, amikortól elkezdte enni az ember a krumplit? (S e kérdéshez párosul még, hogy ha a krmplievés szivbetegséget meg cukorbajt okoz, akkor hogy' hogy nem haltunk ki?! Tekintve, hogy korábban nem létezett a maihoz hasonló "magas szinvonalu orvostudomány"...)

Meir Stampfer a Harvard School of Public Health táplálkozástudós professzora szerint a problémát a krumpli belseje ("husa") jelenti. Burgonya fogyasztáskor a szánkban nyállal keveredő "krumplihus" szorosan összetapadt molekulái azonnal cukorrá alakulnak át és igy lerövidül a vérbe kerülési utvonaluk.
Amikor az ember "krumplit eszik", mondja Stampfer professzor, a szervezete tiszta glükózt kap. A vércukoráradat ekkor egy láncreakciót indit be. A hasnyálmirigyből inzulin áramlik ki. A trigliceridszint megnő. A HDL-koleszterinszint lecsökken. "Tökéletes feltételek teremtődnek meg ezáltal a szivbetegség és a cukorbaj számára". - Mondja Stampfer.

Csakhát, vannak országok, pl Németország, ahol a krumpli a kenyér. A krumpli a németek nemzeti eledele. Akkor hogyan lehetséges hogy náluk töredéke a szivbetegek (és a cukorbetegek) száma mint az USA-ban, vagy mint nálunk?!

Itthon, Szendi fujja a paleót, szerinte "Biztonságos keményítők márpedig nincsenek". (https://www.tenyek-tevhitek.hu/biztonsagos-kemenyitok-nincsenek.htm)

Legújabban meg már Hummel doktor, a mikrorostos gél föltalálója is szószólóként lépett elő, s minden igyekezetével azon van hogy eltántoritson a burgonyafogyasztástól. Egymásután irja a blogbejegyzéseit a krumpli betegségelőidéző tulajdonságáról.



Szeretném azzal kezdeni, hogy:
Az én meglátásom az, hogy a krumpli kb. annyira bünös a betegségeinket illetően mint amennyire a parlagfü az, az allergiát illetően.
A parlagfü-témába nem akarnék belemélyedni, de az érthetőség kedvéért illetve hogy miért hozakodok elő vele, annyit elmondok hogy a parlagfü sem oka semminek. Már évmilliók óta itt él a Földön, a legjobb ismereteim szerint amerikai indiánok gyógynövényt tiszteltek benne. Allergia nem az "allergiát kiváltó virágpor" miatt keletkezik. Az allergia az immunrendszer betegsége! A lerongyolódott immunrendszerünk az oka az allergiák kialakulásának. A parlagfű csak a tünetet váltja ki, de mi mégis a parlagfüvet irtjuk, ahelyett hogy az allergiát gyógyítanánk meg! (Jellemzően, a parlagfüvet tekintve is forditva ülünk a lovon, üldözzük, tüzzel vassal irtjuk, ám egyszer majd eljön a nap amikor minden növény virágporára allergiával válaszol az immunrendszerünk, s akkor mit teszünk?, - kiirtjuk az összes növényt a Földről?!)
A burgonya őshazája is, Dél-Amerika. (Peru és Chile hegyvidékén őshonos.) Az ottélők körülbelül 7000 éve (!) fogyasztják. Európába a 16. században jutott el és több nemzetnek mindennapi eledelévé vált, sőt mondhatni kenyerévé.

A burgonya a legjobb növényi fehérjék közé tartozik. Az alábbi adatbázisban 109 pontosként szerepel az aminoprofilja (100 pont fölött számit teljesértékünek):
https://www.nutritiondata.com/facts/vegetables-and-vegetable-products/2770/2

A krumpli sok keményítőt tartalmaz és a mellett jelentős mennyiségü méreganyaga is van (szolanin), amely nem eliminálható teljesen, sem sütéssel sem főzéssel. (Mindkét hőkezelési módot alkalmazva érjük el a legjobb eredményt, azonban valamennyi méreganyag még ugy is marad benne.)
Viszont a krumpliban sok "jó" anyag is van. A krumplievés remek segitség egy sor betegségtünet föllépésekor. Ugyan, kevesebb fehérjét tartalmaz, viszont az teljesértékü. Az is tény hogy a rá adott inzulinválasz magas, az azonban egyrészt könnyen (s természetes módon) mérsékelhető, másrészt, nem magát az inzulinválaszt kell figyelembevenni a megitélésnél! (Mint ahogy lentebb ez ki fog derülni!)

A burgonya a keményítője révén lett kitagadott, holott egyik "jótéteménye" éppen a keményítőtartalmában rejlik. A burgonyában ugyanis jelentős mennyiségü un. "rezisztens keményítő" van. A rezisztens keményítő kifejezés azon keményítőket foglalja magába, amelyek a vékonybelet emésztés nélkül hagyják el és táptalajt biztosítanak a vastagbél flórája számára. Kedvező élettani hatása van az anyagcserére. A kutatások bizonysága alapján, A REZISZTENS KEMÉNYÍTŐ CSÖKKENTI AZ ELHIZÁS KIALAKULÁSÁNAK LEHETŐSÉGÉT!
(Hummel szerint a "rezidens" keményítő csak ballasztanyag a bélcsatornában... Melléklet, 6. kép.)

Dr. Tihanyi László irja róla (https://drtihanyi.hu/cikk/a-glikemias-index-tundoklese-es-bukasa-ii.):

„A keményítő a növényekben előforduló összetett szénhidrát. Keményítőt találhatunk pl. a burgonyában.”
„A keményítők egy része gyorsan emészthető, másik része lassabban emészthető, míg a harmadik csoport egyáltalán nem emészthető, ezek az ún. rezisztens keményítők.”
„A rezisztens keményítők úgy működnek a szervezetben mint a rostok, megemészteni nem tudjuk őket, ugyanakkor tisztítják és javítják a belek működését és fontos szerepük van a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében.”
„A rezisztens keményítő ellenáll a gyomor és vastagbél emésztőenzimjeinek, így nem kerül a vérbe, nem provokál inzulinkiválasztást és nem emeli a vércukorszintet.”
„A rezisztens keményítőket tartalmazó ételeket tehát nem tudjuk teljesen megemészteni, így a bennük lévő szénhidrátok nem alakulnak cukorrá, s ez által nem kezdődik meg az energia zsírokban történő elraktározása sem.”

Rodney Bilton, a liverpooli John Moores Egyetem professzora szerint: „A REZISZTENS KEMÉNYÍTŐ kémiailag a szénhidrátok közé tartozik ugyan, ám ÖSSZETÉTELÉNEK KÖSZÖNHETŐEN NEM OKOZ KIUGRÁST A VÉRCUKORSZINTBEN. SŐT, MÉG A GLÜKAGON-HORMON KIVÁLASZTÁSÁT IS SERKENTI, AMIVEL ZSIRÉGETÉSRE ÖSZTÖNZI A SZERVEZETET.”

A PubMed szerint, egyéb előnyei mellett A REZISZTENS KEMÉNYÍTŐ ALKALMAS A CUKORBETEGSÉG MEGELŐZÉSÉRE! (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/23385525 és https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/15287677)

A Coloradói Egyetem Humán Táplálkozástudományi Kutatóközpont tanulmánya (és rajta kivül még számos kutatás) igazolja, hogy A REZISZTENS KEMÉNYÍTŐT TARTALMAZÓ ÉTELEK FOGYASZTÁSA RÉVÉN TÖBB KALÓRIA ÉG EL, AKÁR ANNYIVAL IS TÖBB, HOGY SZIGORU FOGYÓKURÁT IS HELYETTESITHET!

A https://ajcn.nutrition.org/content/82/3/559.full weboldalon meg arról irnak hogy A REZISZTENS ÉTKEZÉSI KEMÉNYÍTŐ JAVITJA AZ INZULINÉRZÉKENYSÉGET!

E bizonyságok alátámasztják hogy a krumpli egészséges eledel, mindmáig tartó jó megitélése nem volt oktalan!



A németeknek a krumpli a "kenyere" és a németek megközelítőleg sem a legbetegebb nép Európában!
Hummel szerint: „Az nem jó módszer, ha azt mondjuk: lám a némtek mennyi burgonyát esznek, mégis jobb az egészségi állapotuk, mint nekünk. A németek más életszinvonalon élnek, jobban megtehetik, hogy változatos ételeket egyenek, nemcsak főtt burgonyát, tepsiben sült burgonyát, rakott krumplit, vagy paprikás krumplit. Több zöldséget, gyümölcsöt fogyaszthatnak, mert a pénztárcája nem szab olyan szigorú korlátot, mint a magyar embernek. Talán ők hozzák a példát, ha nem hozzánk, hanem a genetikailag hasonló skandináv népek egészségi állapotához hasonlítjuk őket. A várható átlagos életkor a skandináv népeknél kinondottan magasabb, mint a németeknél, hasonló életszinvonal mellett. Ők nem fogyasztank annyi kruplit, mint a németek!” (Melléklet, 6. kép.)

Ezzel szemben a valóság az, hogy a németek pénztárcája ugyanolyan korlátot szab a németeknek Németországban, mint nekünk a mi hazánkban! Az ő pénzük többet ér ugyan, de ahhoz mérten ott többe is kerül minden. A németek is csak akkor tünnek gazdagnak amikor Magyarországra látogatnak, mert itt a pénzük többet ér mint Németországban! A professzor véleményével ellenkezően, a skandináv államokban az átlagos életkor jóval alacsonyabb annál mint amit a statisztikákból ki lehet olvasni! (Éspedig, a skandinávok sokkal kevesebb burgonyát esznek mint a németek.) Hummel ur még azt is irja, hogy a németek változatosabban étkeznek mint mi. A doktor ur azonban ebben is téved! Jómagam ezt elsőkézből tudom, azaz a saját tapasztalatom alapján állítom.
(Nem árt tudni, hogy a statisztikák célja valójában nem a hiteles tájékoztatás, hanem sokkalinkább, érdekek szerinti "félre"-tájékoztatás!)

S a krumpli szeretete ugyanugy igaz a magyarországi svábságra is. (Sok krumplit ettek a multban is, meg ma is sokat fogyasztanak. Mégpedig Ohne Gemüse! A gyerekkori meg a későbbi tapasztalataim alapján tudom!)
Egy sváb származásu hölgy irta Hummel dr. blogján: „... A szüleim és a nagyszüleim sváb származásúak és kisgyerek korom óta csak azt látom minden este héjában főtt krumplit esznek házi szalonnával vagy házi kolbásszal eredmény, még fejfájásuk sem volt nemhogy bármilyen betegségük! ...”) (Melléklet, 4.)

Van a Földkerekségen olyan hely, ahol az emberek szinte csak zsiron élnek. Pl az eszkimók. Ők rendkivül sok zsirt esznek. Vagy a kelet-afrikai maszáj törzs tagjai, akik naponta ~400 g állati-zsirt fogyasztanak. Van olyan hely ahol hust hussal esznek. Meg olyan is ahol hust szinte egyáltalán nem esznek, az eledelük zömmel krumplifélékből meg gabonából áll és mégis, nemcsak hogy nem haltak ki, hanem egészségesebbek mint az európai népek! Pl A NEPÁLI SERPÁK, akik ARRÓL HIRESEK HOGY hatalmas állóképességgel rendelkeznek. AZ ÉTRENDJÜK ALAPJÁT BURGONYAFÉLÉK JELENTIK(!), VALAMINT ÁRPA ÉS BUZA! A birka- és kecskenyájaikat nem a husfogyasztás miatt tartják, hanem a TEJ ÉS a SAJT miatt! Vagy AZ OTOMINI-INDIÁNOK, akik szintén növényeken élnek, legfőképpen KUKORICÁT ÉS ZÖLDBABOT ESZNEK! Kutatások tanusága szerint az otomini-indiánok egyáltalán nem találkoztak még elhizással, sem rákkal!

Dietetikus irta: „... mint szakember - dietetikus - volt alkalmam tanulmányozni nem csak a paleo szakirodalmakat eredeti nyelven, de a legtöbb híres amerikai vegán szemléletű orvos anyagait is. Van olyan páciens aki csak csokievéssel is fogy és bizonyos népek meg csak szénhidrátokat fogyasztanak - sok burgonyát is - és mégis tökéletes az egészségük és súlyuk. Jellemzően a vegánok meg nem is elhízottak, hacsak nem feldolgozott élelmiszereket fogyasztnak. A burgonyának amúgy a rosttartalma is sokkal jobb mint pl. a akár a barnarizsének és a rezisztens keményítő tartalma meg kimondottam bélbaci tápláló. ...” (Melléklet, 5.)

Riogatnak a tejjel, pedig Jézus még gyógyitott is vele! Volt már mumus a zsir, a vaj, a só is "kerülendő" és lehet sorolni az agyament tiltásokat illetve ajánlásokat. S most a krumpli van soron mint "rémisztő" eledel. Ám ahogy a parlagfü is a valódi ok helyett lett üldözött, Hummel doktor ugyanugy az igazi ok helyett marasztalja el a krumplit!
Szerintem mindennél érdemesebb azon gondolkodni, hogy vajon mi az oka(i) a hirtelen megszaporodott betegségeinknek. A krumplinak tulajdonitott probléma ugyanis, ugyanott gyökeredzik.

A professzor ur arról irt a blogbejegyzésében hogy a gyulladások a legnagyobb probléma a szervezetünkben. Ezt nem kétlem. De hozzátennék pár gondolatot.
A gyulladás, fontos élettani folyamat. A gyulladás nem ok, hanem következmény. (Lásd lejjebb.) Gyulladást elég sok élelmiszeralapanyag kivált bennünk, kezdve a nem kellően megemésztett fehérjéktől, a gluténon át, a tej egyik fehérjéje és a hüvelyesek lektinje, stb.. És a minden élelmünkben benne lévő, jellemző méreganyagok. (Pl. a krumpli szolaninja, a babfélék phasinja, stb..) S ehhez jön még (immáron nem először emlitve,) az emberi "leleményesség" (hogy ily szép szóval illessem az élelmiszerekre telepedett "ipar" tevékenységét amidőn élelmiszernek nevezett tárgyakat állít elő vegyianyagokból). Ez folyamatos küzdelemre készteti a szervezetünket. Túl a mindennapi stresszen, amit ugyancsak, a Teremtő egészen biztosan nem mindennapra tervezett be az életünkbe. S ezek fényében világossá válik, hogy a ma élő ember mitől betegebb mint régen, s hogy honnan ered az ezerszám jelentkező és egyre csak sokasodó betegségtünet. - Meg ezekután az is, hogy mi áll a gyulladások hátterében... Mert ezekhez képest a krumpli inzulinválasz-emelő hatása, eltörpül!

Röviden visszatérve még a stresszre... Tudvalévő, hogy a stressz célja nem a rombolás a szervezetünkben, hanem (a stressz) a "tulélés" mechanizmusa, azáltal hogy ad nekünk egy egyszeri, fölfokozott életenergiát. A baj ott van, hogy nem élhetünk vele mindennap, mert az olymértékben kimerítené a szervezetünket, hogy abba belebetegednénk. S valójában, ez történik velünk, hiszen naponta nemisegy stresszt átélünk. Ráadásul (a stressz) gyulladásokkal is együttjárhat! Sőt, „A tartós és fokozott stresszes állapot inzulin-rezisztencia megjelenését és csökkent glükóztoleranciát eredményez.” (https://www.endokrinkozpont.hu/cukorbetegseg)
„Az inzulinrezisztencia kialakulásában szerepet játszik korunk népbetegsége, a krónikus stressz és az ezzel együtt járó fokozott kortizol-elválasztás.” (https://hormonzavarok.network.hu/blog/hormonzavarok-endokrinologia-hirei/az-inzulinrezisztencia-okairol)

S miután valamennyien stresszes életet élünk, egyáltalán nem biztos az hogy a krumpli okozta a túlsúlyunkat!
„A krónikus stressz elhízást okoz, elsősorban az ún. "alma-típust", amelyet a zsigeri, vagy mezenteriális (belek közötti) zsírszövet felszaporodása jellemez.” (https://hormonzavarok.network.hu/blog/hormonzavarok-endokrinologia-hirei/az-inzulinrezisztencia-okairol)

„A sok feldolgozott élelmiszer fogyasztása stresszt idéz elő a szervezetben, habár ezt sokan nem hiszik el. A feldolgozott ételekben olyan vegyszerek vannak, amelyekre a testünknek nincs szüksége: Tartósítószerek, szinezékek, stabilizátorok, stb.. Ezek a vegyszerek negativ-hatással lehetnek a szervezet több rendszerére és olyan végtermékek maradnak utánuk amelyeket a testnek el kell raktároznia vagy meg kell semmisítenie.” (https://drtihanyi.com/termeszetes-gyogymod/a-mellekvese-kimerultseg-tunetei-es-het-modszer-a-mellekvese-mirigyeinek-gyogyitasara)
Ezt azért kell megjegyezni, mert a földolgozott-élelmiszerek nemcsak stresszt idéznek elő, hanem a bajaink legtöbbjének is a nem természetes "élelmi-szerek" a legfőbb oka! (Amint erről még szó kerül lejjebb.)



Nem a burgonya az egyetlen étel amely a normálisnál nagyobb tehertételt ró a hasnyálmirigyre, sőt, pl a tej, a joghurt, sokkal nagyobb megterhelést jelentenek mint a krumpli. Bár igaz, a tejet sem Szendi, sem Hummel dr. nem ajánlja, viszont a halevést és a marhahust annál inkább, s márpedig, a halevés is és a marhahus fogyasztása is, kiugróan magas inzulinemelkedéssel jár együtt, sokkal nagyobbal mint a krumpli esetében! - Fontos megjegyeznem azonban, hogy az "inzulinemelkedés" kifejezés alatt én nem ugyanazt értem mint a Hummel doktor! (Alább meg fogom magyarázni.)

Dr Tihanyi irja a https://drtihanyi.hu/cikk/a-glikemias-index-tundoklese-es-bukasa-ii. oldalon:

„A növényi eredetű ételek azért egészségesek és segítik a fogyást, mert mérsékelt hatást fejtenek ki a vércukorra és az inzulinra, emellett pedig rostban, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdagok.”
„A jó megoldás, hogy a szénhidrátokat kombináljuk a fehérjékkel, ezáltal csökken a táplálék glikémiás indexe, a szénhidrátokból pedig az alacsonyabb glikémiás indexűeket fogyasztjuk.”
„A GI-t csökkenti a magasabb fehérjetartalom, a rosttartalom, a citrom, (2 evőkanál citrom 30%-kal csökkenti a GI-t) és a zsír.”
„A korábbi elmélet és gyakorlat kizárólag a glikémiás indexen alapult, más tényezőt nem vizsgált.”
„A GI legnagyobb hibája, hogy az alacsony glikémiás indexű ételek nem olyan inzulinreakciót váltanak ki, mint az várható lenne. A legfontosabb: nem a vércukorszintemelkedés az elsődleges, hanem a vércukorszint által kiváltott inzulinelválasztás. Az inzulinelválasztást azonban nemcsak a vércukorszint emelkedése határozza meg. Számos alacsony GI-jű étel magas inzulinkiválasztással jár, míg sok magas GI értékű étel pedig alacsonnyal. Így az alacsony glikémiás indexű tej, joghurt, narancs, hal, marhahús is lényeges inzulinemelkedést okoz.”
„A szervezet inzulinérzékenysége napközben változik, ezért pl. reggelire levesebb szénhidrátot érdemes fogyasztani, mint ebédre vagy vacsorára.” (Azaz, reggelire együnk több fehérjét és zsiradékot s kevesebb szénhidrátot, estebédre pedig, kevesebb fehérjét és zsírt, s több szénhidrátot. - S dr. Tihanyi megállapítása itt teljes összhangban áll dr. Légrády Péter ajánlásával...)

Külön is kiemelem, hogy: „A GI legnagyobb hibája, hogy az alacsony glikémiás indexű ételek nem olyan inzulinreakciót váltanak ki, mint az várható lenne. ... ... Az inzulinelválasztást azonban nemcsak a vércukorszint emelkedése határozza meg. Számos alacsony gi-jű étel magas inzulinkiválasztással jár, míg sok magas gi értékű étel pedig alacsonnyal. Így az alacsony glikémiás indexű tej, joghurt, narancs, hal, marhahús is lényeges inzulinemelkedést okoz.”

Dr. Tihanyi a honlapján látható táblázatban feltüntette néhány élelmiszer glikémiás indexét és a rá érkező inzulinválaszt: https://drtihanyi.hu/uploads/glikemias%20index.jpg

Ezen jól megfigyelhető hogy alacsony glikémiás indexü ételek, okozhatnak lényeges inzulinemelkedést (lásd, tej, narancs, hal, marhahus,) mig pl a magas GI-jü krumpli, alacsony inzulinemelkedést okoz! A TÁBLÁZAT MUTATJA AZ INZULINEMELKEDÉS MÉRTÉKÉT, MELY AZ INZULINÉRTÉK ÉS A GLIKÉMIÁS INDEX HÁNYADOSA: INZULIN/GI. INNEN: A KRUMPLI GI-JE 141, AZ INZULINVÁLASZ 121, AZ "INZULINEMELKEDÉS" MÉRŐSZÁMA PEDIG [121:141=0,858]!
S az inzulinemelkedés 1,00 alatt nem ad okot aggodalomra!
(Válaszul arra hogy mit értek én az "inzulinemelkedés" alatt, hát ezt! S egyben ez az egyik és legfőbb dolog amiben "másról beszélünk" a Hummel doktor és én!)



A Harvard Egyetem Közegészségtani Tanszéke Táplálkozástudományi Intézetében bevezettek egy másik fogalmat is, a glikémiás terhelés (glycemic load, GL) fogalmát, mely szerint:
„A glikémiás index (GI) csak az adott élelmiszer szénhidráttartalmára adott vércukorválasz alapján rangsorolja az élelmiszereket, a GL koncepciója viszont az elfogyasztott szénhidrátmennyiségét is figyelembe veszi.”
„A vizsgált élelmiszer 50 g szénhidrátot tartalmazó mennyiségének elfogyasztását követő vércukorszint-emelkedést egy referenciához, például 50 g szénhidrátot tartalmazó fehér kenyér által okozott emelkedéshez viszonyítják, s az értéke 0 és 100 közé esik.”
“A vércukorszint szempontjából kevéssé terhelő egy étel, ha GL terhelése 10 alatti, közepesen terhelő ha 11-19 közötti és akkor nagy, ha a GL index nagyobb, mint 20.”
A glikémiás terhelés kiszámítása: GI × szénhidrátmennyiség [g]. Ennek értelmében: A burgonya GI-je 141 (100 g), 100 g krumpli 15,7 g szénhidrátot tartalmaz, ezért a GL-je 141/100 × 15,7 = 22,137 Vagyis a krumpli a “glikémiás-terhelés"-koncepció szerint sincs az egekben!



"Étkezési tanácsok gyulladáscsökkentésre és fogyókúrára" a cime Hummel doktor soron következő irományának. (https://drhummel.hu/2015/03/04/etkezesi-tanacsok-gyulladascsokkentesre-es-fogyokurara/) Idézek belőle. (Azonban az ide kiragadott részletek nem ugyanabban a sorrendben következnek majd ahogyan a blogon olvasható!)

„Aztán találtam egy olyan cikket, (https://ajcn.nutrition.org/content/66/5/1264.full.pdf) ahol konkrétan megmérték a páciensekben az inzulintermelődés mértékét, különböző ételek elfogyasztása után.
Ennek a cikknek a hatására írtam egy blog bejegyzést arról, hogy a fogyókúrában résztvevők tartózkodjanak a krumplitól és a babételektől, mert ezek az ételek nagy inzulintermelést indítanak bennük. De a vérünkben lévő magasabb inzulin nem csak a fogyást akadályozza, hanem a gyulladások kialakulásának valószínűségét fokozza. Mivel a gyulladások a betegségek kiinduló pontjai, ezért megelőzés szempontjából mindenkinek ajánlatos lenne kordában tartania a vérének inzulin szintjét. Ami a jó hír ebben, hogy ezt az étkezéseinkre való odafigyeléssel is megtehetjük, ha nem fogyasztunk olyan ételt, amely magas inzulintermelést eredményez. Mikor a krumplit megbélyegeztem, azt is említettem, hogy például a tojásnak nagyon kicsi az inzulinfokozó hatása.” (Melléklet, C1.)
Majd igy folytatja: „Most készítek egy felsorolást számokkal. A számok százalékot jelentenek, 100% a fehér kenyér, tehát valamennyi táplálék inzulintermelése a fehér kenyérhez van viszonyítva.  Három olyan étel van, amit kerüljenek a fogyni vágyók és a gyulladásos megbetegedéseket megelőzni vágyók! Ez a joghurt (115), szárazbab-ételek (120), burgonya (121).”
„Az ajánlott kategóriába sorolom a következőket: tojás (31), zabkása (40), fehér, barna tészta (40), sajt (45), müzli (46), marhahús (51), magvas kenyér (56), zöldbab. zöldborsó (58), alma (59), hal (59), narancs (60), barna rizs (62).” (Melléklet, C2.)
Tehát Hummel dr továbbra is ajánlja a marhahust, a halat és a narancsot, amelyek pedig, rendre 1,00-át messze meghaladó INZULIN/GI-vel rendelkeznek (marhahus 2,43; hal 2,11; narancs 1,54)! Viszont kerülendőnek itéli a krumplit, amelynek az INZULIN/GI-je pedig alacsony (0,86)! (De a bab INZULIN/GI-je is csak 1,05!)

A doktor az egyik hozzászólónak adott válaszában a következőt irta (https://drhummel.hu/2015/03/04/etkezesi-tanacsok-gyulladascsokkentesre-es-fogyokurara/ 2015. március 5. csütörtök - 16:01):
„... Sokáig azt hitték, hogy a fogyást a magas vércukor szint “akadályozza”, de éppen azok a kutatók jöttek rá, akiket idéztem, hogy az ételek által kiváltott inzulin szint fontosabb, mint az eddigi vércukor szint. Ezt valószínűleg Tihanyi doktor úr is olvasta, és ezért írta, hogy most már ne a glikémiás indexet nézzük, ha az elhízást és a fogyást vizsgáljuk. De ebből a tanulmányból másra következtettünk mindketten. Az lehet, hogy az olvasót az megzavarja, hogy nem ugyanazt olvassa minden szakembertől. De itt van a kutatói szabadság: nem lehet rákényszeríteni senkire sem, hogy ugyanúgy gondolkodjon. Ő a halat , a marhahúst és a narancsot azért vette tiltó listára, mert ezeknél magasabb volt az inzulin szint emelkedés, mint a vércukor szinté. Én viszont a vércukor szintjével már nem is foglalkoztam, mert irrelevánsnak vettem ebből a szempontból. Csak az ételek által kiváltott inzulin mennyiségét néztem. ...” (Melléklet, C3.)
Ennek alapján nyilvánvaló hogy Hummel ismét olvasatlanul nyilvánitott véleményt! (Mert ha olvasta volna dr. Tihanyi irását, akkor nem azt irta volna hogy: „... a halat, a marhahúst és a narancsot azért vette tiltó listára, mert ezeknél magasabb volt az inzulin szint emelkedés, mint a vércukor szinté. ...”! (C3.)
Ugyanis, dr. Tihanyi nem azért vette "tiltólistára" a halat a marhahúst és a narancsot "mert ezeknél magasabb volt az inzulinszint-emelkedés mint a vércukorszinté"! Hanem azért emelte ki ezeket a táblázatában, mert ezeknek az INZULIN/GI-hányadosa kiemelkedően magas! Arról már nem is beszélve, hogy a dr. Tihanyi honlapján nincs szó tiltásról!)

HUMMEL DOKTOR AZ "ÉTKEZÉSI TANÁCSOK GYULLADÁSCSÖKKENTÉSRE ÉS FOGYÓKÚRÁRA" CIMÜ IRÁSÁBAN IMMÁR MEGADTA A TÉVEDÉSE ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ IROMÁNY LINKJÉT IS: https://ajcn.nutrition.org/content/66/5/1264.full.pdf ÁTTEKINTVE E DOKUMENTUMOT, KIDERÜL, HOGY A DOKTOR UR NEM VETTE FIGYELEMBE A HIVATKOZÁSOK KORÁT, AMELYEK KÖZÜL A LEGÚJABB 1994-BŐL VALÓ, (!) A LEGRÉGEBBI PEDIG 1967-ES KELETÜ! Pedig az idő kereke nem áll meg és vele együtt a fejlődés is halad!(?) S ennek eredményeképpen, LÉTEZIK MÁR ÚJABB "KONCEPCIÓ", AMELY ALAPJÁN JOBB, PONTOSABB KÉPET KAPHATUNK AZ INZULINT ILLETŐEN. HUMMEL DOKTOR AZ "ELMÉLETÉT" IDEJÉTMULTA DOKUMENTUMRA ALAPITOTTA!

Az "Étkezési tanácsok gyulladáscsökkentésre és fogyókúrára" c. cikk igy kezdődik: „Állatkísérletek és emberi tapasztalatok is azt erősítették meg, hogy ez egy lehetséges módszer. Arra következtettem ezekből a tapasztalatokból, hogy mikor a nap folyamán hosszabb ideig nem eszünk semmit, az idő alatt alacsony lesz az inzulin szintünk. Ez pedig megengedi, hogy a zsírraktárainkból fogyasszunk energiát. Mert az ellenkező helyzetben, mikor magas az inzulin szintünk a vérben, akkor csak a zsírraktárak feltöltése nem akadályozott, a zsír felhasználása a zsírsejtekből akadályozva van az inzulin által. ...” (Melléklet, C4.)

Majd egy hozzászólásomra adott válaszában (https://drhummel.hu/2015/02/24/miert-veszelyes-krumplit-enni/ 2015. február 28. szombat - 18:28) a professzor azt irja hogy „... Nekem ugyanolyan nehéz “megemésztenem” a mérési eredményeket, de velük nem lehet vitatkozni, legfeljebb az értelmezésükkel. Az én értelmezésemmel, hogy a magas inzulin szint gyulladásokat indukál, lehet vitatkozni, sőt kell is, de akkor kérek egy jobb magyarázatot ...” (Melléklet, 1.)

Én nem a mérési eredmények helyességét vitatom (bár nem osztom a Professzor ur eme véleményét sem). Hanem a Professzor ur "értelmezésével" nem értek egyet!

A cikkben (a "Miért veszélyes krumplit enni?" cimüben) Hummel dr. a következő megállapítás(oka)t tette: „... Az inzulinnak az a szerepe, hogy átjárhatóvá tegye a sejtmembránunkat a különféle sejtet tápláló anyagok számára. ... ... a sejtek mikor táplálkoznak és osztódnak, akkor folyékonyabbá válik a sejtmembránjuk ... ... Ebben a helyzetben a sejt támadhatóbb lesz. Ha valami támadás éri ekkor a sejtet, akkor a gyulladás faktorok felszaporodnak azon a helyen és kivédik a támadást. Ha nem sikerül gyorsan kivédeni a sejtek elleni támadásokat, akkor a gyulladásos állapot fennmarad, és betegséggé alakul. ... ... Ha tehát a vérünkben sokáig magas az inzulin szint, akkor sokáig maradnak támadhatóak a sejtjeink. Nő a betegségek kockázata!” (Melléklet, C5.)
Majd az újabb blogbejegyzésében (az "Étkezési tanácsok gyulladáscsökkentésre és fogyókúrára" cimüben) eképpen folytatja: „... De a vérünkben lévő magasabb inzulin nem csak a fogyást akadályozza, hanem a gyulladások kialakulásának valószínűségét fokozza. Mivel a gyulladások a betegségek kiinduló pontjai, ezért megelőzés szempontjából mindenkinek ajánlatos lenne kordában tartania a vérének inzulin szintjét. ...” (C1.)

A doktor tehát arra a következtetésre jutott hogy a magas inzulinszint gyulladásokat indukál. Ez azonban nem igaz. AZ INZULIN NEM INDUKÁL GYULLADÁSOKAT! Illetve nem az inzulin indukál gyulladásokat! A GYULLADÁS AZ IMMUNRENDSZER VÁLASZREAKCIÓJA! A GYULLADÁSOKAT AZ IMMUNRENDSZER HOZZA LÉTRE!
Persze, ezt a Doktor ur is pontosan tudja. Lásd, épp az imént idéztem: „a gyulladás faktorok felszaporodnak azon a helyen és kivédik a támadást.” De másutt is irta: „A gyulladás az immunrendszer reakciója valamilyen helyi irritáció vagy fertőzés fellépésére.” (https://drhummel.hu/2014/10/22/miert-nem-mukodik-jol-a-gyogyitas/)

Nem értek egyet azzal sem, hogy a gyulladások a betegségek kiinduló pontjai, meg azzal sem hogy a gyulladásokat meg kell előzni!
A GYULLADÁSOK NEM LEHETNEK BETEGSÉGEK KIINDULÓPONTJAI(!), MIVELHOGY A GYULLADÁS KÖVETKEZMÉNY! A GYULLADÁS NYOMÁN ELŐÁLLÓ BETEGSÉG KIINDULÓPONTJA AZ A KÖRÜLMÉNY VAGY TÉNYEZŐ AMI MIATT AZ IMMUNRENDSZER A GYULLADÁST LÉTREHOZZA! (Testidegen anyagok, fertőző organizmusok, stb., - amik ellen a Teremtő az immunrendszert kitalálta!)
A gyulladás, az egy fontos élettani folyamat! Azokat az anyagokat - virusokat, baktériumokat, idegen fehérjéket stb., amiket az immunrendszer nem ismer v. nem ismer föl, elpusztitja, oly módon, hogy gyulladást idéz elő azon a területen. A földi életformák sejtjei ugyanis ~40°c fölött elpusztulnak.
Ennélfogva, a gyulladásokat nem kell (sőt nem ajánlatos) megelőzni! Illetve nem a gyulladásokat kell megelőzni, hanem azt a körülményt ami az immunrendszert gyulladás kiváltására készteti!
(Az immunrendszer ilyetén működését/törekvését nevezzük láznak. Éppenezért lázat csökkenteni 40 fok alatt nem tanácsos. A fölött viszont ajánlatos, mivel az ennél magasabb hőmérsékletet az egészséges sejtek sem élnék túl.)

DE MÉG IGY SEM TELJES A KÉP! MERT KIFOGÁSTALANUL MŰKÖDŐ IMMUNRENDSZER MELLETT A GYULLADÁSOK NEM HATALMASODHATNAK EL, NEM FAJULNAK BETEGSÉGEKKÉ! GYULLADÁS CSAK ABBAN AZ ESETBEN FAJULHAT BETEGSÉGGÉ, HA AZ IMMUNRENDSZER NEM MŰKÖDIK KIFOGÁSTALANUL!!

Való igaz, hogy ha nem sikerül kivédeni a sejtek-elleni támadásokat akkor a gyulladásos állapot fönnmaradhat (és betegséggé is válhat akár). DE MILYEN OKNÁL FOGVA MARADNAK FÖNN TARTÓSAN A GYULLADÁSOK? A professzor ur nem válaszolta meg az okát.
A TARTÓS GYULLADÁSOK OKA, AZ IMMUNRENDSZER "GYENGESÉGE", AZ IMMUNRENDSZER NEM TÖKÉLETES MŰKÖDÉSE! Ami (a legtöbb esetben) tápanyaghiányra vezethető vissza!
AZ IMMUNRENDSZER KIFOGÁSTALAN MŰKÖDÉSÉNEK A MEGFELELŐ TÁPANYAGELLÁTOTTSÁG AZ ALAPJA! HA A SZERVEZETÜNKNEK RENDELKEZÉSÉRE ÁLLNAK A TÁPANYAGOK, ELEGENDŐ MENNYISÉGBEN ÉS MEGFELELŐ ARÁNYBAN ÉS AMELLETT A SALAKANYAGOK FOLYAMATOS ELSZÁLLÍTÁSA IS BIZTOSITOTT, AKKOR NEM LESZNEK TARTÓSAK A GYULLADÁSOK A SZERVEZETÜNKBEN!!

(Dr. Mehmed Oz: „A betegség nem a fájdalommal kezdődik, hanem a sejtek éhezésével!”
Dr. Joel D. Wallach: „Minden természetes halállal elhunyt ember vagy állat az elégtelen táplálkozás miatt hal meg, vagyis tápanyag hiánya miatt!” Dr. Wallach irása a "A tápanyaghiány okai" menüpont alatt olvasható.)

Emlitettem az előbb a salakanyagok elszállításának a fontosságát is, aminek kapcsán fölmerül még más érdekesség is.
Alexis Carrel (teljes nevén: Marie Joseph Auguste Carrel-Billiard) francia sebész kutatása ill. megállapítása alapján azt is tudjuk, hogy önmagában a tápanyagellátottság sem elég az egészséghez. A következő idézetet éppen Hummel blogjáról ollózom, mivel kiválóan fogalmazta meg:
„Alexis Carrel 1912-ben kapott Nobel díjat, a szervek transzplantációja érdekelte és egy érdekes felfedezést tett. Állati szerveket helyezett fiziológiás oldatba, az oldatot kellőképpen áramoltatta a szervben és a szervet körülvevő közegben, például csirkeszívvel kísérletezve, azt kapta, hogy a szív bármennyi ideig életben tartható. A csirkeszívet több mint 30 évig tartotta életben. Az egyébként csak néhány évig élő baromfi szíve bármeddig életben tartható, ha állandó cirkulációt tartunk fenn a szív sejtjei körül. Tehát a sejtek önmagukban nem öregszenek! A körülötte lévő, salakanyagokkal telítődő folyadék nem tudja a sejteknek odaszállítani a táplálékot és oxigént, valamint onnan elszállítani a keletkezett salakanyagokat. Ha a környező folyadékot állandóan cseréljük és tápanyagokkal ellátjuk, a sejtek rendkívül sokáig élhetnek.
Ha azt szeretnénk, hogy egy sejt sokáig működjön, akkor körülötte szabad áramlási útvonalat kell biztosítani, mely útvonalon folyamatos áramlással eljuthatnak a tápanyagok a sejtekhez, a sejtek által termelt salakanyagok pedig folyamatosan elszállításra kerülnek a sejtek környezetéből. ...”
(https://drhummel.hu/2012/11/12/az-orok-fiatalsag-harom-alappillere/ és https://drhummel.hu/2014/07/09/hogyan-alakulnak-ki-a-tartos-betegsegek/)
A nehézfémek és toxinok földúsulása tehát létező, valós folyamat! - Amiről az orvosok többsége nem hajlandó tudomást venni. Hozzáteszem azonban, hogy bár többek szerint Alexis Carrel lebbentette föl a hosszu élet titkáról a fátylat, - nem elég azt csupán a sejtműködéssel összefüggésben tekinteni. Kiderül ebből az előadásból: https://www.youtube.com/watch?v=UMUXRnV1lxs



A gyulladásfokozó inzulin.

De Hummel dr. "felfedezésének" van még egyéb üzenete is(!), amely ebben a mondatban bujik meg: "De a vérünkben lévő magasabb inzulin nemcsak a fogyást akadályozza, hanem a gyulladások kialakulásának valószínűségét fokozza." ("Étkezési tanácsok gyulladáscsökkentésre és fogyókúrára")
Eszerint az inzulin gyulladásfokozó tulajdonsága, kedvezőtlen, rossz. Márpedig ha igaz az hogy az inzulin "fokozza a gyulladások kialakulásának valószinüségét", akkor sokkal értelmesebb azt ugy fölfogni ill. értékelni, hogy az inzulinnak van egy az immunrendszert támogató képessége! Ugyanis ha a gyulladást az immunrendszer hozza létre (és márpedig az hozza létre,) s ha az inzulin fokozni tudja a gyulladás kialakulását, azt csak oly módon teheti, hogy valamiképpen besegít az immunrendszernek!

Eme véleményemben megerősít a következő ismeretanyag, amit dr. Károlyi Zoltántól kölcsönzök:
A zsirszövet, szervezetünk legnagyobb hormontermelő szerve, amely különböző hormonokat termel, melyek összekötő kapcsot képeznek a vércukor szintjének alakulása, az inzulinszint és a zsirszövet anyagcseréje, tehát a zsirok felépítése és lebontása között. A hormonok teremtik meg a kapcsolatot a cukor- és a zsiranyagcsere között.
Az inzulinrezisztencia kialakulásában szerepet játszó REZISZTIN szerepet játszik az elhizásban, a szervezet energiaforgalmában és GYULLADÁSFOKOZÓ HATÁSU, azáltal hogy fokozza az interleukin 1 és 6 szintézisét.
Az OMENTIN fő hatása, hogy a zsirsejtek inzulin-stimulálta cukorfelvételét fokozza. A zsirsejtben a cukor zsirrá alakul, ha a zsirsejt megtelik, osztódni fog. Igy alakul ki az elhizás.
A VISFATIN, az inzulin receptorához kötődik és vércukorszintcsökkenést okoz, valamint fokozza a zsirsejtek cukorfelvételét is. Emellett szintén FOKOZZA AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉT(!), főként az interleukin 1 és 6 szintézisének fokozása által.
https://hormonzavarok.network.hu/blog/hormonzavarok-endokrinologia-hirei/a-zsirszoveti-hormonokrol

Külön is kiemelem hogy: "A REZISZTIN GYULLADÁSFOKOZÓ HATÁSU, AZÁLTAL HOGY FOKOZZA AZ INTERLEUKIN 1 ÉS 6 SZINTÉZISÉT." "A VISFATIN ... FOKOZZA AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉT(!) AZ INTERLEUKIN 1 ÉS 6 SZINTÉZISÉNEK FOKOZÁSA ÁLTAL."

Az interleukin (IL) a mononukleáris fagocitákból származó citokinek osztályához tartozik. Elősegíti a T-sejtek szaporodását, a B-sejtek növekedését, differenciálódását. Nagyobb mennyiségben a gyulladásos folyamat egyik mediátora. (Mediátor = közvetítő.) (A T-sejtek valamint a B-sejtek a specifikus immunválasz fő komponensei.)

Ha tehát az inzulin gyulladásfokozó hatásu, akkor eme tulajdonsága/képessége következtében, (az inzulin) mintegy elősegíti az immunrendszer működését! (Vagy másképpen fogalmazva, hozzájárul az immunrendszer méghatékonyabb működéséhez!) Ezzel azt is akarom mondani, hogy a vér tartósan magas inzulinszintje nem az inzulin gyulladásfokozó mivolta miatt nem kedvező! (Hanem azért nem kedvező, mert a tartósan magas inzulinszint miatt a sejtek előbb-utóbb védekezni fognak a túl sok cukor ellen és kialakul az inzulinrezisztencia. Ám mivel a vérben ott a sok cukor, az agy utasitja a hasnyálmirigyet hogy mégtöbb inzulint termeljen. A hasnyálmirigy pedig kimerül.)
Megjegyzem, hogy az izulin (és a többi hormon is,) csak azután tudhat gyulladást fokozni, ha már föllobbant a gyulladás. (Pontosabban fogalmazva, miután az immunrendszer létrehozta a gyulladást, az inzulin csak azt követően tudhat gyulladást fokozni.)

(Sőt, a fölsoroltakon kivül még a pajzsmirigy hormonjai is fokozzák az immunválaszt! - Lásd a https://hormonzavarok.network.hu/ -n.)

Mivel az inzulinrezisztancia is érintve lett...

Föntebb már szó volt róla hogy a stressz is lehetséges oka az inzulinrezisztenciának. De tápanyaghiány is okozhatja:
„A D-vitamin-hiány inzulinrezisztenciát okozó, diabetogén hatású. Számos klinikai vizsgálat és tudományos közlemény támasztja alá, hogy a szervezet inzulin érzékenysége jelentősen függ a szervezet D-vitamin ellátottságától, a vérben mért 25OH D3-vitaminszint és az inzulinrezisztencia között kimutatható összefüggés áll fenn. Magas D3-vitaminszint véd az inzulinrezisztencia ellen.” (https://hormonzavarok.network.hu/blog/hormonzavarok-endokrinologia-hirei/az-inzulinrezisztencia-okairol)

„A  magasra szökő inzulin szintén hozzájárul saját maga elleni rezisztencia kialakulásához.”
„Inzulinrezisztenciát okoz a tesztoszteron hiánya is.”
Inzulinrezisztenciát okozhat a koffein is. (Caffeine Can Decrease Insulin Sensitivity in Humans, Gerben B. Keijzers, Bastiaan E. De Galan. - A Diabetes Care című amerikai folyóiratból.)”
(https://hormonzavarok.network.hu/blog/hormonzavarok-endokrinologia-hirei/az-inzulinrezisztencia-okairol)



Vércukor.

Ha az orvos megméri a vércukorszintedet, szinte biztos hogy vércukorcsökkentőt fog javasolni. Holott a vércukorérték olyan mint a vérnyomás, - nem állandó, hanem folyton változik (a szükséglet szerint). A "referenciatartományt" (3,6–6,0 mmol/liter) folyamatosan lejjebb tolták. Az 1960-as években még 7 körül volt "jó", 1980 táján már a 6-os érték alatt volt megfelelő. Ma meg már méglejjebb áll. Ennek az értelme az, hogy minél előbb lehessen fölirni rá gyógyszert. Az éhgyomri vércukorszint az tényleg fontos és az a jó minél lejjebb van. (Pontosabban, lehetőleg 3,6 és 5 között legyen.)
(A vérnyomás "normális" értéke is folyamatosan lejjebb kuszott: Mára 120/80 a "normális", 140 helyett. Ámde a valóban normális ma is annyi mint régen volt: 100 + életkor.)

A vércukor a sejtek energiaforrása. Egyes sejtek (máj- és izomsejtek) képesek a glükóz tárolására is glikogén formájában. A vércukorszint ezáltal állandó kontroll alatt van, olyannyira hogy még  böjt alatt is normális tartományon belül marad, mert a májban folyamatos glukoneogenezis zajlik (szőlőcukor-ujraképzés), ami állandó vércukorszintet biztosít. A glukoneogenesist az inzulin és a gukagon szabályozza: Az inzulin gátolja, a glukagon pedig serkenti. Normálisan, naponta ~250 g glükóz képződik a májban. Amennyiben nem termelődik (elég) inzulin, vagy nem tud rendesen hatni, akkor a szabályozás fölborul, mert hiányzik az inzulin glukoneogenesist gátló hatása. A máj inzulin hiányában naponta ~500 g szőlőcukrot képes előállítani.
Az inzulin másik tulajdonsága az, amiről Hummel dr. is beszél: Az inzulin zsirtartalékokat képez a zsirszövetben és azon van hogy a zsir ott is maradjon. Dr. Hummel szerint, inzulin hiányában avagy alacsony vérszintje esetén ezért léphet föl testsúlycsökkenés. (Szerintem pedig ehhez inkább a leptinnek van köze.)
Inzulin hiányában (vagy az inzulin hatásának csökkenésekor) a sejtek nem tudják fölvenni a glülózt a vérből. (Igy az a vérben marad.) Emellett növekedik a glükózképzés is a májban, mely folyamatok együttesen okozzák a vércukorszint megemelkedését.
Oda akarok kilyukadni, hogy nem az inzulin az egyetlen ami miatt nőhet a vércukorszint. Ezt alátámasztandó, két idézetet hozok:
„Mind heveny, mind krónikus stresszben a cortisol-szint emelkedett, ez, mint kontrainzuláris (insulin antagonista) hormon emeli a vércukorszintet, ezáltal természetesen az inzulin szintjét is (Robert A Rizza, Lawrence Mandarino, John E Gerich 1982). A cortisol fokozza a glucose szintézisét aminosavakból. Ez a folyamat az ún. gluconeogenezis (cukor-újraképződés). Külsőleg azt látjuk, hogy a beteg izomzata kezd leépülni, megfogyatkozni, a cukorszint emelkedik, miután az inzulinrezisztencia miatt elégni nem tud, átalakul zsírrá, mely lerakódik főleg a has régiójában.”
(https://hormonzavarok.network.hu/blog/hormonzavarok-endokrinologia-hirei/az-inzulinrezisztencia-okairol)
Szendi Gábor egyik cikkéből való a következő rövid részletet, mely jelentősen árnyalja is az inzulinválaszra alapító elméleteket! (https://www.tenyek-tevhitek.hu/veszelyesen-magas-etkezes-utani-vercukor-ertekek-problemaja.htm):
„... Kevéssé ismert enzim [áll] a krónikus vércukor túlterhelés hátterében. A legtöbb ember azt gondolja, hogy a vércukorszintet az elfogyasztott szénhidrát vagy cukor mennyisége határozza meg, és az, hogy a hasnyálmirigy mennyire hatékonyan működik. Az igazság ennél bonyolultabb. A legtöbb orvostól ezt nem hallhatjuk, de a máj is fontos szerepet játszik a vércukor szabályozásában, amennyiben közvetlenül hozzájárul a kiadós étkezések után kialakuló veszélyesen magas vércukorszinthez. ...”

(Sajnos, Szendivel előfordul hogy nem a valóság talaján áll, s olyankor valótlanságokat is ir. Pl.:
„... Valójában gyakorlatilag mindannyiunkra veszélyt jelentenek a diabétesz szövődményei.
Még ennél is aggasztóbb az, hogy orvosok nem vesznek tudomást az étkezések utáni vércukorszint-megemelkedés veszélyéről, ami órákon - sőt akár napokon át tarthat, és elérheti a cukorbetegségre jellemző szintet. Ezek az étkezés utáni glukóz csúcsok bonyolult mechanizmusokon keresztül károsítják a sejteket, és szív- és érrendszeri betegségekhez, rákhoz, Alzheimer kórhoz, veseelégtelenséghez, és retinakárosodáshoz vezethetnek. ...”
Csusztat! Ugyanis a vércukorszint nem egy állandó érték, hanem állandóan emelkedik/süllyed.
Az inzulin nevü hormon a vérben keringő cukor mennyiségét szabályozza. Evéskor az ételekből a szénhidrát lebomlik glükózra és a vérbe kerül. Ezt a hasnyálmirigy érzékeli és megemeli az inzulinszintet, amely lehetővé teszi hogy a glükóz belépjen a sejtekbe - és a májba. Ahogy a vércukor csökken, az inzulintermelés is csökken. Ez a folyamat naponta annyiszor ismétlődik ahányszor eszünk, illetve ahogy egyre távolabb kerülünk egy étkezéstől. Az inzulinszintünk reggel a legalacsonyabb, - föltéve hogy az éjszakát alvással töltöttük, s nem ettünk a helyett. Az ilyenkor mért vércokorszintet nevezik éhgyomri vércukorszintnek.)

„... A jó hír az, hogy az étkezés utáni vércukorszint veszélyes megemelkedését bizonyítható módon meg lehet akadályozni. A legfrissebb módszer egy zöld kávébab kivonat, mely kimutathatóan közömbösíti az evés utáni glukóz-emelkedést serkentő legfőbb enzimet. ...”
Ez viszont alátámasztja azt, hogy az ételek vércukorszint-emelő hatása nem törvényszerü hiszen megakadályozható, vagy legalábbis mérsékelhető!
Többek között pl a klorogénsav képes legyőzni a fölösleges cukrot. („... A klorogénsav gátolja a glukóz-6-foszfát enzimet, ami a glycogenolysis-t és a gluconeogenesis-t serkenti. ...” - Szendi)
Megjegyzem hogy a neten a klorogénsavra ugy tekintenek mint elhizás elleni szerre vagy fogyasztószerre. Ami természetesen nem felel meg a valóságnak. Normálisan alkalmazva azonban hozzájárul az egészséghez.
De klorogénsav nemcsak a zöld kávébabban van, csak abban van belőle a legtöbb. Persze ez se biztos, mert pl a kombucha-tea is számottevő mennyiségben tartalmazza.

S mit ad Isten, - a burgonya héjában klorogénsav (is) van!:
„A burgonyában mindenből van egy kevés. - Mondta Mark Kestin professzor 1990-ben. Először kezdjük a héjával, ugyanis található benne egy érdekes rákellenes vegyület, a klorogénsav. Laboratóriumi vizsgálatokkal alátámasztott, hogy a klorogénsav segít a burgonyában lévő rostnak, hogy hozzákötődjön egy, a grillezett, füstölt ételekből származó rákkeltő hatásu anyaghoz. Az igy kapott óriásmolekula már képtelen felszivódni, a széklettel távozik, tehát végsősoron megszabadulunk a méreganyagtól.” (https://sportorvos.hu/sporttaplalkozas/20090115/burgonya_-_sportoloi_szempontbol_kiemelten_fontos_elelmiszerek_etelek)
Ebből az is kiderül, hogy az étkezés utáni vércukorszintemelkedést gátló tulajdonságán fölül a klorogénsav még rákellenes hatásu is.
Csakhát, mi hasznunk belőle(?), - kérdezhetnők, hiszen a krumplihéjat nem esszük meg, eldobjuk. Sajnos. Ugyanis a burgonya héja ehető(!), akár nyersen, akár sütve! (Csak mindig figyelemmel kell lenni rá hogy a zöld és/vagy kicsirázott burgonya gumója méreganyagot tartalmaz!: A krumpli tárolásánál ügyelni kell arra hogy ne érje fény, mert a fény hatására indul be a szolaninképződés.)
(Egyébként még számos élelmiszernek van étkezés utáni vércukorszint-megemelkedést gátló hatása, pl a szegfüszegnek is. Stb..)



A leptin és "Az elméletileg biztosan működő fogyókúra".

Hummel doktor a "Az elméletileg biztosan működő fogyókúra" c. irományában arról ir, hogy „... az inzulinnak döntő szerepe van a hízásban és a fogyásban is. Ha magas az inzulin szint a vérünkben, akkor csak hízhatunk. Ha alacsony az inzulin szint a vérünkben, csak akkor van esély a zsírégetésre, vagyis a fogyásra.” „Csak alacsony inzulin index értékkel bíró ételeket fogyasszunk és naponta maximum 3-szor étkezzünk 8-10-12 órán belül.” (https://drhummel.hu/2015/03/09/az-elmeletileg-biztosan-mukodo-fogyokura/)
A professzor emellett azt is mondja (idézem az egyik hozzászólásra adott válaszát,): „... koplalással önmagában nem lehet fogyni. A leptin lecsökkenti az alapanyagcserét, ha koplalsz. Ha másik nap viszont többet eszel, akkor a lecsökkent szint fölötti kalóriabevitel a zsírraktárakba kerül. A leptin felelős a jojo-effektusért....” (Melléklet, 12.)

De vajon, azon népek akik szinte nem is esznek mást mint szénhidrátot, (zöldséget, gabonákat, burgonyát, batátát, jamsz-gyökeret, stb.,) miért nem kövérek? Csupán azért-e mert sokat mozognak? Ez kizárt. Ugyanis a mozgás nem gátolja a hizást, s az elhizott ember sem fogy le csupán mozgástól. Ezt tapasztalatok sokasága bizonyitja.
De talán mégérdekesebb kérdés az, hogy miért nincs jojó-effektusa a csupa szénhidráton élő népeknek?
A leptin működését kutató egyik amerikai egyetemen választ találtak e kérdésekre.
A leptin, tiszte szerint az energiafelhasználást szabályozza a szervezetben. Ha kicsi az energiafelhasználás, csökkenti az étvágyat. Igy szabályozza a testsúlyt, szabályozva a szénhidrát-fehérje arányát. Azért van mégis egyre több túlsúlyos ember, mert az egyre több művi beavatkozásnak köszönhetően mind több élelmiszerünk veszíti el természetes állapotát, amitől olyan fehérjék képződnek, amelyek gátolják a leptin működését. Igy az képtelen szabályozni az energia felhasználását, ezért a fölösleges energia zsirként lerakódik.

„A "Fogyás legújabb, legegyszerűbb módszere" címmel írt cikkemben arra jöttünk rá, hogy nem mindegy, hogy a nap folyamán milyen időszakokban eszünk. Ha kellően hosszú idő telik el mindenféle evés vagy nassolás nélkül, akkor hozzáférhetővé válnak a zsírdepók a zsír elégetésére.”
(https://drhummel.hu/2015/03/09/az-elmeletileg-biztosan-mukodo-fogyokura/)
A pontokba szedett "fogyókúra" lényege:
„Csak alacsony inzulin index értékkel bíró ételeket (Max: 80) fogyasszunk.”
„Naponta maximum 3-szor étkezzünk 8-10-12 órán belül.”
„Alacsony vérinzulin szint mellett edzünk, mert ekkor a zsírraktárakból égetjük az energiát.”

Az elsőt mindjárt kipipálhatjuk, mert hibás meglátáson alapszik. Ettől eltekintve Hummel doktor eme "inzulinra épitett fogyás-módszer"-e lehet hogy működik, elméletileg legalábbis, de nem korrekt!
Az energiaszabályozás nem az inzulin dolga, hanem a leptiné (volna). De a leptin csak abban az esetben képes tökéletesen működni ha természetes táplálékot eszünk/ennénk, s nem ipar által termelt/földolgozott mű-kaját! A "leptint felejtő fogyás-módszer", egy a normális működést megkerülő, illetve azt helyettesítő megoldás! (Ezt azért tartom fontosnak megjegyezni, mert manapság egyre inkább a normális működést megkerülő/helyettesítő megoldások "felfedezése" és alkalmazása kerül előtérbe. A továbbiakban még mutatok rá példákat.)
De szeretném halkan még azt is hozzátenni, hogy a magyarok, régebben (mondhatni hogy a második világháboruig,) csak naponta kétszer étkeztek: Csak reggeli és "estebéd" volt. S az estebéd 7-8 óra különbséggel követte a reggelit! Légrády doktor kutatásai alapján pedig tudjuk, hogy éppen ennyi idő kell az epehólyag telődéséhez! - Ugye hogy nincsenek véletlenek?
Hátmég ha azt is figyelembevesszük amit Légrády dr. a "Koldusi vacsorá"-nál irt: „A 90-es évek derekán megvizsgálták a muzulmán böjt, a Ramadán hatását, amikoris csak napnyugta után (és csak napkeltéig) szabad enni. Ebben a négy hétben, noha kevesebb kalóriát vittek be mint egyébként, testsúlyuk néhány kilóval növekedett. Ezt követően megismételték a vizsgálatot úgy, hogy napkeltétől az egész nap folyamán ehettek, de csak a müezzin napnyugtát jelző esti imájáig, s utána már nem! E második időszakban nemcsak visszanyerték korábbi súlyukat, hanem fogytak is valamelyest, bár többet ettek, mint a böjtben.”

A leptin, egy a zsirszövetben keletkező peptid, amely a szervezet zsirtartalmáról tájékoztatja az agyat, s kihat a táplálékfelvételre. "Jóllakottsági hormon", hasonlóan mint a ghrelin.
(A gyomor által termelt ghrelin a rövidtávu étvágyszabályozást szolgálja. Vagyis együnk amikor a gyomrunk üres és ne együnk tovább amikor a gyomorunk megtelt. - Wikipedia)

A LEPTIN AZ IMMUNRENDSZER MŰKÖDÉSÉBE IS "BESEGÍT": SERKENTI A GYULLADÁSKELTŐ MEDIÁTOROK TERMELÉSÉT(!) Valamint hat a trombocyták (vérlemezkék) aggregációjára (fölhalmozására fölhalmozódására) és az angiogenezisre is. (Dalamaga és mtsai, 2013.)
(Az angiogenezisnek ugyancsak jelentős a szerepe az egészségünk megteremtésében ill. fönntartásában. Szó lesz róla egyik következő menüpont alatt.)

A leptin.

„Az elhizást genetikai háttér alapján 3 csoportba lehet sorolni: Monogénes; poligénes; szindrómás . A monogénes elhizás hátterében egy gén hibája áll. Ide tartozik a leptin-gén mutációja, melynek következtében a protein nem szekretálódik. Ezen felül maga a receptor is mutálódhat, mely nem képes leptint megkötni. A leptin kulcsfontosságu hormon a táplálékfelvétel és az energiafelhasználás szabályozásában. Ezt ugy valósitja meg hogy kapcsolatot tart a központi idegrendszerrel. A keringő leptinszint egyenesen arányos a testzsir mennyiségével.” (Mutch és mtsa, 2006.)
„A leptin az immunrendszer esetében részt vesz a heamopoetikus prekurzorok proliferációjában és differenciálódásában. Serkenti a gyulladáskeltő mediátorok termelését a T-lymphocytákon és granulocytákon keresztül, valamint chemotaktikus hatással van a macrofágokra. A vérkeringésbe jutva hat a trombocyták aggregációjára és az angiogenezisre. Növeli a vérnyomást, a pulzust valamint részt vesz a sebgyógyulási folyamatokban.” (Dalamaga és mtsai, 2013.)
„A vázizmokban csökkenti az inzulin által kiváltott lipogenetikus hatásokat és kiváltja az FFA (szabad-zsirsav-) oxidációt. A májban gátolja az inzulin megkötést valamint a glükagon aktivált cAMP termelést.
A barnazsirszövetben növeli az insulin stimulált glükóz hasznosítást. A leptin hatással van az inzulinanyagcserére.” (Carter és mtsai, 2013.)
„A leptin szerepe a lipid-metabolizmus szabályozásában pont ellentétes az inzulin hatásával. Mig az inzulin fokozza a lipogenezist addig a leptin a zsirsavoxidációt és csökkenti az inzulin zsirraktározó hatását. A vázizmokban elősegíti a β-oxidációt. Veleszületett leptinhiányban szenvedő pácienseknél kimutatták, hogy leptin adagolás esetén nő a vér triglicerid, HDL és LDL szintje. A vérkeringésben lévő leptinszint egyenesen arányos a testzsir mennyiségével és ingadozik a kaloria bevitellel. Kimutatták, hogy a leptin képes aktiválni a 2-es tipusu IGF-kötő fehérjét (insulin- like growth factor binding protein 2) a májban, amely képes az IGF-1 hatásait köztük a zsirszövet differentácóját és a máj elzsirosodását serkentő hatását csökkenteni” (Kahn és mtsai, 2013.)
„Leptinhiányos állapotokban (pl éhezés, hypotalamus-amenorrhea, lipodystropia) lassul a metabolizmus és gátlódnak a növekedéssel kapcsolatos folyamatok, melyek hatására csökken a hypotalamicus gonád jelző, a pajzsmirigy hormonok szintje és az IGF-1 szint. Leptinhiány esetén csökken a trijódtrionin- (T3) és trioxin- (T4) termelés, de nem csökken a TSH-szint. Egészséges férfiakban a leptin- "pótlás" megakadályozza az éhezés által kiváltott tesztoszteronszint-csökkenést, az LH- és TSH-pulzációnak változásait és a teljesmértékű IGF-1-szint csökkenését, de nem akadályozza meg a GH-pulzáció változásait. Egészséges nők esetében is megakadályozta az éhezés által kiváltott LH-pulzáció csökkenését. Leptin hatására növekszik az LH-szint, ösztradiolszint, progeszterolszint, az érő tüszőszám, a szabad T3- és T4-szint, az IGF-1 és az IGF-1 binding protein 3 (IGFBP-3), nem változik viszont az ATCH- vagy kortizolszint). Lipodistrophiában és hipoleptinémiában szenvedő női betegek esetében a leptin helyre állitja a mensest és növeli az ösztradiolszintet, de csökkenti a tesztoszteronszintet, növeli a sexhormon binding globulin (SHBG) -szintet és normalizálja az LH-szintet az LH releasing hormonon keresztül.” (Dalamaga és mtsai, 2013.)
„Egyes betegeknél, akik veleszületett vagy szerzett leptinhiányban szenvedtek, melynek kisérő-tünete a hyperphagia és korai elhizás, azt figyelték meg, hogy a kezelés hatására a táplálékbevitel csökkent, a fizikai aktivitás nőtt és súlycsökkenés is mutatkozott. Tehát mint testsúlycsökkentő gyógyszer, hatékonynak bizonyult, mivel hatással van az étel-bevitelre és a jóllakottság érzetre.” (Dalamaga és mtsai, 2013.)
„Ez a hormon központi szerepet játszik a FFA (szabadzsirsavak) oxidációjában és a lipolysis-ben. Ezáltal jelentősen befolyásolja a subcutan fehérzsirszövet összetételét és eloszlását. Gátolja a lipogénszintetáz aktivitását és a lipogenezist, mivel csökkenti az inzulin lipogén hatását.”
„Orexigén-neuronokat aktiváló legfontosabb jelmolekula a gyomor által szekretált ghrelin. Éhségérzetet vált ki, antagonistája a leptinnek. Anorexigén-neuronokat aktiváló legfontosabb jelmolekula a leptin.”
(https://www.wiki.vetphysiol.hu/leptin)

Hummel szerint „... napi 30 perces rendszeres alváshiány előidézhet súlynövekedést és inzulin érzéketlenséget.” (https://drhummel.hu/2015/06/24/a-fogyas-meg-egy-titka/) Sajnos a doktor ur ebben is téved:

„Tanulmányok kimutatták, hogy kapcsolat van a kevés alvás és a súlygyarapodás között. Egyes elképzelések szerint az alvás mennyisége befolyásolja azon hormonokat melyek hatnak az étvágyra. 7,7 óra az átlagos alvás idő. Szignifikáns összefüggés van az alvás időtartama a leptin és ghrelin mennyisége között viszont független a BMI-től (Body Mass Index), életkortól és a nemtől. Korábbi tanulmányok azt igazolták, hogy akut- vagy részleges alváshiány okozhat leptinszint csökkenést, mely pedig nemcsak az étvágyat, hanem a lipidekben gazdag, magas kalóriatartalmu élelmiszerek bevitelét is növeli. A rövid alvásidő növekvő ghrelin- és csökkenő leptinkoncentrációt vált ki a vérben. ... ... A legújabb tanulmányok szerint viszont megdőlni látszanak e teóriák. Habár a mostani kutatások még nagyon korai stádiumban vannak, de azt mutatták ki serdülő fiuk esetében, hogy az akut alvásmegvonás pont növelte az energiakiadásokat és csökkentette az energia-beviteli motivációt.” (Taheri és mtsai, 2004. és Klingenberg és mtsai, 2012.)
(https://www.wiki.vetphysiol.hu/leptin)

Ezenkivül a doktor ur ugy véli hogy az inzulin is a "fogyást szabályozó hormon"-ok közé tartozik: „... A három fogyást szabályozó hormon közül a legfontosabb az inzulin. ...” (https://drhummel.hu/2015/06/24/a-fogyas-meg-egy-titka/)
Jóllehet nemcsak két "jóllakottsági hormon" létezik hanem sokkal több, de az inzulin még véletlenül sem tartozik közéjük!

Szerintem döntő szerepe a hizásban/fogyásban sokkalinkább a leptinnek van, mintsem az inzulinnak! A TEREMTŐ A LEPTINT SZÁNTA AZ ENERGIAFELHASZNÁLÁS SZABÁLYOZÁSÁRA S NEM AZ INZULINT!

Manapság nem éhezünk, - legalábbis abban az értelemben nem, hogy mindennap megtölthetjük a bendőnket. Viszont éhezünk a tekintetben, hogy az élelmiszereinkből hiányoznak tápanyagok! (Ezt hivják minőségi éhezésnek.) Ennek oka részint az, hogy a termelt növényeink tápanyaghiánnyal küzdenek (szó szerint éheznek) a műtrágyázás nyujtotta gyér tápanyagvisszapótlás következtében. Másrészt, az élelmiszeriparnak titulált erőszaktevő gépezet kilopja a tápanyagokat az élelmiszerekből és mű-anyagokkal helyettesíti. (Adalékanyagokkal, vegyianyagokkal.) Ez odavezet, hogy hiba keletkezik mind az immunrendszer- és a hormonális működésben! Ez (!) a valódi oka a betegségeinknek!



Röviden szólni szeretnék még az inzulinproblémák megelőzéséről is.

Hummel doktor szerint az inzulinproblémák kezelésének legegyszerübb és leghatékonyabb módja a szénhidrátfogyasztás csökkentése.
A szénhidrátfogyasztás csökkentésével azonban csak megkerüljük a problémát, a valódi okot nem küszöböljük ki. A valódi ok marad!

Az inzulinproblémák mögött egy nyomelem hiánya áll.

A króm a legfontosabb ásványianyag a glükózlebontásban. Számos kisérlet, kutatás igazolja, hogy a króm képes stabilizálni a vércukorszintet. (Pl egy pekingi kisérlet során 180 olyan személyt vizsgáltak meg, akik 2-es tipusu cukorbetegségben szenvedtek. [Richard Anderson, et al.: Diabetes, 1996; 45 (supp. 2); 124A/454])

A legtöbbünk szervezetében nem áll rendelkezésre megfelelő mennyiségü króm, vagy egyenesen hiányzik. A hiányának számos oka közül az a legjellemzőbb és egyben a legmeghatározóbb, hogy a növényi élelmiszereink eleve nem tartalmaznak belőle eleget. (Azért, mert a szervestrágyázás helyett műtrágyázzák a talajokat. Erről szól a "A tápanyaghiány okai" menüpont alatti olvasmány.)

A króm pótlásával a szénhidrátok vércukorszintre gyakorolt hatása visszaszoritható a normális keretek közé. Amiután az élelmiszerekben immár nincs avagy csak kevés króm van, érdemes azt étrendkiegészítő formájában pótolni. Normális adagja napi 100-200 mcg.

A már emlitett klorogénsav mellett a fahéj is képes jelentősen mérsékelni a vércukorszintet. A fahéj vércukorszintre ható aktiv összetevője egy vizoldható polifenol molekula, amit MHCP-nek (methylhydroxy chalcone polymer) neveznek. Az MHCP képes az inzulin hatását utánozni, aktiválni a sejtfelszinen található receptort és szinergista módon együttműködni a hasnyálmirigy vércukorcsökkentő tulajdonságu hormonjával. Napi 1 g fahéj képes csökkenti a vércukorszintet mind a II-es tipusu cukorbetegekben, mind egészséges emberekben. ["Cinnamon improves glucose and lipids of people with type 2 diabetes." Diabetes Care. 2003 Dec;26(12):3215-8. Khan A, Safdar M, Ali Khan MM, Khattak KN, Anderson RA.G]

Hummel doktor blogján - a burgonya minél kedvezőtlenebb megitélését segitendő(?), a hozzászólások közt említésre került még a puffasztó hatása is. Jóllehet, puffasztó hatása meglehetősen sok ételnek van. A puffadás pedig nagyon könnyen "kezelhető".
A konyhakömény a régi időkben a főzelékeknek és a krumpliételeknek is az elmaradhatatlan füszere volt. A köményt lehet ételbe tenni, de akár étkezés után is lenyelhetjük egy kevés vizzel. S lőttek a puffadásnak! (1/2 mokkáskanálnyi bőven elég belőle.)



Ezen részt ("Veszélyes krumplit enni?") a következő gondolatmenettel szeretném befejezni.

Mi célból vannak a virusok?... Nos, a virus, programot hordoz. A sejtbe bejutva, a sejtet "átprogramozza". Onnantól a sejt az eredeti feladata helyett a virus által hordozott programot hajtja végre.

Az egyensúlyban lévő immunrendszer, a szervezetünkbe került virust gond nélkül semlegesíteni tudja. Ha szükséges, gyulladást hoz létre, majd dolgavégeztével a gyulladást lelohasztja. A gyulladás gyors létrehozásában az immunrendszer segitségére vannak a gyulladásfokozó-hormonok.

(Megjegyzem hogy Hummel doktor is pontosan tudja hogy a föllobbantott gyulladást az immunrendszernek kell lelohasztani is!: „De a gyulladás magától nem fog megszünni, az immunrendszer mindenképpen kell hozzá!” Lásd a https://drhummel.hu/2015/06/18/mikor-kell-a-rakkeltokkel-es-az-e-betus-adalekokkal-foglalkozni/ a 8. hozzászólásra adott válaszában.
Hogy a doktor miért ir az egyik helyen helyesen, szabatosan, másutt meg hibásan/hamisan, - nem tudom.)

Probléma akkor adódik, amikor az immunrendszerünk kibillen az egyensúlyából, mert olyankor, a gyulladást ugyan föllobbantja, ellenben lelohasztani már nem tudja.
Ennek következtében maradhat fönn tartósan gyulladás a szervezetben.

(Az immunrendszer szinte mindig tápanyaghiány miatt billen ki az egyensúlyából!, - de tény hogy más ok is előidézheti. Pl súlyos sérülés, vagy mérgezés, stb..)

Dr. Hummel irja a https://drhummel.hu/2015/07/11/a-refluxrol-a-legujabb-kutatasok-fenyeben/ a 13-as sz. hozzászólásra adott válaszában: „... Az egész biológia, dinamikus egyensúlyok sokasága. A számunkra "jó" és a "rossz" örökös visszacsatolásán alapszik. Ha nincs visszacsatolás, visszajelzés, akkor nincs szabályozás sem.”
Ez nagyon jó megfogalmazás és pont passzol ide.
A gyulladásfokozó-hormonok segítenek az immunrendszernek gyulladást gyorsan föllobbantani, valamint a "tüzet" fokozni. Azonban ugy tünik hogy a természet valamiért ide nem épitett be "visszacsatolást", a gyulladásfokozó-hormonok féktelenül fokozzák a lobbot.
Csakhogy a természet "nem szokott" tökéletlent alkotni...! Talán "nem látta" hogy az olyan immunrendszer amely valamilyen oknál fogva erőtlen az nem tud urrá lenni a gyulladáson?... (Pl mert terhelt.) Hiszen ilyen esetekben a gyulladásfokozás hátrányos.

Nem lehet hogy a Teremtő valamiért direkt ugy alkotott meg minket hogy a gyulladásfokozó-hormonoknak olyankor is fokozniuk kell a gyulladást amikor az immunrendszer tökéletlenül működik?

De bizony, lehet! Az élet, küzdelem. S a tulélésért való küzdelemben a gyenge alulmarad.
A gyulladásfokozó-hormonok csak az egészséges immunrendszert hozzák mégelőnyösebb helyzetbe, a gyengén, nem segítenek.
A gyulladásfokozó-hormonok egészséges emberben az immunrendszer működését segítik elő, beteg emberben pedig a porrá-rombolást. De vajon miért?

Virus csak immunológiailag gyenge szervezetben lép föl.
A virus az élettel egyidős. Léte célja, hogy a populációban szelekciót hozzon létre, amelyben a gyengék elesnek, illetve a tökéletesebbek maradnak meg. (Másképpen megfogalmazva, a virus célja, a természetes kiválasztódás elősegítése.)

A természet a tökéletes egészséget előnyben részesíti. Illetve, csak az egészsége(s)t részesíti előnyben. A természet nem tesz különbséget gyengélkedő és súlyos beteg között, sérülés és tápanyaghiány miatti erőtlenség között. Mindegy hogy sérülés okoz-e elesettséget vagy betegség, mert sem a sérült, sem a beteg, nem EGÉSZ-séges! Ha a szervezet nem tud megbirkózni a betegségével, akkor (a szervezet) folyamatai elkezdik lebontani a testet!
Ez a magyarázata a gyulladásfokozó-hormonok viselkedésének.



Csak az orvoslás "tudománya" az, ami elodázta/elodázza a halált!

A ragadozó mindig a legkönnyebben elérhető préda után fut. Ez a természetes kiválasztódás rendje. A természetben, az élőlények közül a gyengébbek, a kevésbbé életrevalók, áldozatul esnek. Őket érik utol, betegségek is. Azonban az ember, (lévén gondolkodó lény,) mindig is próbált segíteni magán, próbált tenni azért hogy "túléljen". Talán már a kezdetektől fogva akadályozta a természetes kiválasztódást. S amióta orvoslás létezik, mind nagyobb számban sikerül a betegek megmentése, a csecsemőktől kezdve az aggastyánokig. Ennek következménye a generációról generációra "átörökitett", betegségre való hajlam!

Az orvostudomány ki tudja tolni az életkort, azonban az egészségben leélt évek száma fikarcnyit sem nő(tt). Vajon a tudomány méltán lehet büszke ezen elért eredményére?! Kinek jó az ha később halunk bele a betegségünkbe? A beteg öregembernek? Vagy a családjának, akikre nézve ő nyűg, teher? Vagy a társadalomnak(?) - tekintve hogy a társadalmi berendezkedés olyan, hogy az utódoknak kell "kitermelni" az öregek "nyugdíját"? A meghosszabbitott életkor nemde inkább csak a gyógyszeriparnak jó, aki hasznot huz az "életbentartottakból"?)



(A soronkövetkező rész az "Egészség rostok nélkül?" c. menüpont alatt lesz.)